
Mészáros Dóra
"Magasra emeli a művészet az embert, nemessé, csodálatosan széppé varázsolhatja lelkének minden rezdülését." - Nyikolaj Vasziljevics Gogol
Röviden be tudnál mutatkozni? /Pár szóban tudnál mesélni magadról?
Mészáros Dóra vagyok 1993.03.03-án születtem Szentendrén.
28 éves vagyok és nem rég lettem családanya.
Hogyan csöppentél bele a művészek világába? Mikor volt az első olyan gondolatod, hogy te ezzel szeretnél foglalkozni?
Gyerekként nagy álmom volt, ha egyszer majd megtudok állni a saját lábamon, elkezdem a vászonra való festést.
Ez a gondolat már egész kicsi korom óta foglalkoztatott.
Milyen munkamódszerrel dolgozol? Milyen alkotói utat jártál be mostanáig?
Eleinte akrillal festettem vászonra, ahogy egyre jobban belelendültem és fejlődtem, áttértem az olaj festészetre. Itt már merészebb lettem, nem féltem használni a színeket, az anyagokat.
Magánúton tanulom mai napig a festészetet.
Ecsettel és késsel dolgozom, azon belül rétegezés technikával.
Addig kerül fel a vászonra az újabb és újabb réteg a száradás után, míg el nem érem az élethű hatást.
Ezt leginkább a tájképeknél használom.
Több munkafolyamatot is te végzel el egy-egy projekt során, de mégis, mi az, ami a legközelebb áll hozzád? Hogyan definiálnád magad?
Évek után, amikor úgy éreztem kezdenek beérni a képeim, megpróbáltam minél többet festeni.
A képeimet sikerült értékesíteni, sok ház falát díszítik már, aminek nagyon örülök.
Ez egy álom, ami valóra vált.
Próbálkoztam több Galériánál is, ahol bevették a képeimet, ennél a pontnál fellendültem, és még jobban ösztönzött, hogy fessek tovább.
Megnyílt utána az első egyéni kiállításom, aztán egyre több művelődési ház keresett meg kiállításszervezéssel. Két dolog áll hozzám nagyon közel, táj, és az absztrakt festészet. A végletek embere vagyok.
Hogy határoznád meg a saját stílusod? Nehéz volt megtenni az első lépéseket?
Ez nagyon érdekes, mert két végletet festek, a szürreális és a reális alkotásokat.
Ez a művészetemben is megmutatkozik, milyen ember vagyok is valójában.
Nagyon nehéz volt, rengetegszer éreztem bizonytalannak és hiábavalónak az egészet.
Ilyennek képzelted a pályát, amikor még csak álmodoztál róla?
Igen, ez volt vágyam, magam útján megismerni a festészetet, és együtt fejlődni a képekkel.
A technikai oldalról beszélhetünk? Milyen technikákat, eszközöket alkalmazol a projektjeid során? Jelenleg milyen felszereléssel dolgozol?
Vászonra festek, kés ecset technikával, olajjal.
Ki kellett tapasztalni az anyagokat, a színeket.
Szeretem a Van Gogh, Rembrandt, Umton, Solo Goya festékeket, ezeket használom.
Mindenki számára mást jelent az inspiráló szó. Te hogyan tudsz vele azonosulni?
A visszautasításokat kudarcként éltem meg, utólag már inspirált.
Inspirált a fejlődésre.
A kudarcok és a családom inspirált a legjobban.
A művészetben nagyon fontos az inspiráció. Te miből inspirálódsz, mik azok a dolgok, amik téged megihletnek?
Amikor kilepek az ajtón, sokszor csak nézelődök, bárhol járok.
Megnézek mindent részletesen, legyen az egy fa, tó, és azon gondolkozom hogyan lehetne lefesteni, milyen színek kellenek hozzá.
Kortárs és régmúlt művészek képeiből.
Nem csak a szép dolgok inspirálnak.
Hogyan választasz témát, honnan meríted az ötletet az alkotásaidhoz? Mi alapján választod meg azt a témakört, amivel aztán hosszabb távon foglalkozol?
Ösztönösen. A lelkem legmélyéig megyek le, amikor nem gondolkozom csak festek.
A tájképeknél választok sokszor fénykép alapján, amit összekombinálok az elképzeléseimmel.
Az ösztönösség mennyire jellemző a munkáidra? Hogyan kezdesz hozzá egy-egy alkotáshoz, le tudnád írni a folyamatot? Mire van szükséged az alkotáshoz?
Mindig ösztönösen festek, ezért van az, ha érzem nem megy, akkor leteszem az ecsetet. Tiszta gondolatra, rendezett elmére, lélekre.
Ha úgy érzem, most tudnék valami fantasztikusat alkotni, mindegy hány óra, éjjel vagy nappal, és van rá lehetőségem, leülök és festek.
Mivel kell leginkább "megküzdened" az alkotás során?
Többször előfordult már, hogy a kész képet túlfestettem, így már nem volt olyan szép, mint előző állapotában, és az olaj száradási idejét is nehéz kivárni.
Melyik részét szereted leginkább a munkáidnak? Mit szeretsz a legjobban alkotni?
Absztrakt képeket.
Mihez tudnád leginkább hasonlítani a művészetedet? Tudatosan alakítod saját stílusodat?
Nem tudatos, teljesen egyéni.
Most éppen mind dolgozol? Milyen téma érdekel? (Jelenleg milyen témák foglalkoztatnak?)
Jelenleg azok a témák, amik félig táj, félig absztrakt képek. Rengeteg ötletem vár megvalósításra.
Néha túl sok is.
Te hogyan szoktál szórakozni, mit jelent számodra ez a fogalom?
Kikapcsolódás zaj nélkül.
Úszás, túrázás, természet, víz. Ilyenkor tudok teljesen agyban, lélekben feltöltődni.
Ha szeretnénk az alkotásaiddal jobban megismerkedni, akkor hol tehetjük ezt meg?
Saját weboldal a facebookon, Festészet művészet Dóra Mészáros.
A munkáid alapja mennyire személyes indíttatású? Minden esetben személyes indíttatásból alkotsz?
Igen, jelenlegi energiáim érzelmeim mondanivalóm vetítem a vászonra.
A művészeti ideád a vásznon vagy az alkotási folyamat előtt jön létre?
Teljesen változó.
Sokszor az alapötlet teljesen megváltozik az alkotás közben, de van hogy azt festem le, amit először kigondolok.
Van-e olyan alkotás, esetleg elismerés, amire különösen büszke vagy?
Igen, van. A Sziklaszírt című festményem, amely egy tájkép, nagyon szépen, élethűen kidolgozott hegyekkel.
Milyen elvárásoknak kell megfelelnie azoknak, akik művészként szeretnének boldogulni a jövőben?
Szerintem nagyon fontos az alázatosság, a kitartás, a fejlődés, és egy kis szerencse.
Az elmúlt két-három évben mi volt számodra a legdrasztikusabb, a téged leginkább igénybe vevő váltás az életedben?
Külföldről hazaköltözni, és teljesen újrakezdeni itthon.
Hogyan emlékszel vissza a kezdeti szárnypróbálgatásokra? Vissza szoktad nézni a még lelkes "amatőrként" készített munkáidat?
Igen. Láttam mennyit fejlődtem egy 6 évvel ezelőtti tájképnél, és egy mostaninál.
Kellemes emlék, néha megbotránkoztat, azt gondolom, a nagyobb hibáknál, hogy nem láttam?
Miben látsz hasonlóságot vagy éppen különbséget a különféle országok művészeit vagy az általuk kiváltott reakciókat illetően?
Több külföldi művészeti csoportban vagyok jelen.
Talán enyhébben kritikusabbak a külföldi művészek a másik művész
képeivel szemben.
Hogy látod az artisztika lehetőségeit a virtuális térben? Létrehozhatunk-e olyan tereket, ahol egy virtuális identitás képes a saját művészi tartalmát közvetíteni?
Nagyon jó lehetőségnek látom.
A mai világban az internetnek köszönhetően nem csak árny oldala van.
Én is ennek köszönhetem, hogy egyre többen ismerik meg a munkámat, és kapcsolatba tudnak velem lépni.
Mit gondolsz, mi ma a művészet szerepe?
Megérinteni a közönséget valamilyen formában. Szabadság érzetet sugallni.
Szerinted a művészet jobb eszköz a kapcsolatteremtéshez? Hogy látod a művészethez való viszonyulását az embereknek?
Sokkal jobb, és elfogadott ember lettem általa. Két végletet látok, aki idegenebb felé, persze ezzel nincs baj, és aki befogadó.
Milyen tartalmakat fogyasztasz legszívesebben szabadidődben?
Mindent ami a festészetről szól, annak tanulásáról, akár régi híres festőkről szóló dokumentumfilmeket.
Saját bevallásod szerint mennyire vagy kritikus a munkáddal szemben?
Erősen kritikus.
Előfordult már, hogy egy képet akár többször letöröltem és újra kezdtem, majd 3 hónapig festettem, hogy minél tökéletesebb legyen.
Addig nem vagyok nyugodt, míg nem érzem és látom, hogy igen, ez az amit akartam.
Egy kép mennyi ideig formálódik a kezeid között? Mikor van kész számodra egy rajz? (bár tudom, hogy ez sok mindentől függ...)
Tájképek, hetek hónapok. Absztrakt képek órák napok. Ha késznek érzem, megfogadom hogy nem nyúlok bele.
Van valamilyen speciális módszered a felkészüléshez?
Nincs, kávét iszom előtte, és próbálok minél jobban ráhangolódni.
Van-e olyan személyes mottód, ami jól jellemez és szívesen osztasz meg másokkal?
Ha az ember a lelkében vájkál, gyakran olyasmit ás ki, ami észrevétlen ott hevert volna.
Minden alkotó általában meg tud nevezni legalább egy olyan személyt, akit a mentorának tart, aki nagy hatással volt rá. Mesélnél erről Te is egy kicsit?
Gyerekkoromban nem mesze tőlem, lakott egy festőművész tanár úr, láttam hazafelé menet a teraszon festeni. Behívott látva, ahogy csodálom az utcáról, és megmutatta hogyan fest tájképet.
Soha nem felejtem el, az volt az a pillanat, amikor azt éreztem én is ezt szeretném csinálni.
Amikor nem valamilyen rajzon dolgozol, mivel telnek a napjaid? Mik a célkitűzéseid? Milyen egyéb dolgok foglalkoztatnak még? Más hobbid van?
Anyaként kislányommal foglalkozom, élem a mindennapjaimat.
Célom, hogy minél több emberhez eljusson a munkásságom.
A csillagászat és a világűr, ami nagyon érdekel még.
Miképp hat a szociális kapcsolataidra az életmódod? Honnan van ennyi energiád ennyi mindenre?
Sokkal bátrabb, és elfogadóbb vagyok másokkal szembe.
Azt érzem, nincs lehetetlen.
Ha érzem hogy festenem kell, rengeteg energia gyülemlik fel bennem, ez magától jön.
Hogyan bővült, szélesedett a palettád?
Szorgalmasan, folyamatosan festettem ahogy volt időm, minden percét kihasználom, így egyre több festményem van.
Minden képem teljesen más stílusban, színben, így tudok most már színesebb repertoárral rendelkezni.
Ma is úgy látod, jól döntöttél, hogy ezt az utat választottad?
Igen. sokszor belegondolok, ha nem lettem volna ennyire kitartó, soha nem tapasztaltam volna meg ezeket a kisebb nagyobb örömöket álmokat, sikerélményeket.
Hogy képzeled el az életedet 10 év múlva?
Nézzük meg mit hoz a jövő!



