Hoffinger Petra

"A kreatív géniusz-zóna mélyének feltárásához bátorság kell, és könyörtelen harc a rászánt időért. De megéri. Mert ott történik a csoda. Ott születnek a nagy művek, a gyönyörű dalok, beszédek, tudományos áttörések." - Katie Patrick

Röviden be tudnál mutatkozni? /Pár szóban tudnál mesélni magadról?

Hoffinger Petra vagyok. 1989. október 24. én születtem Budapesten.

Főleg festészettel, rajzolással foglalkozom, de érdekel a bútorfelújítás, restaurálás, egyéb kézi alkotások. Jelenleg autodidakta módon fejlesztem magam.

Hogyan csöppentél bele a művészek világába? Mikor volt az első olyan gondolatod, hogy te ezzel szeretnél foglalkozni?

Művészi vénámat Édesapámtól és nagynénémtől örököltem, mindketten nagyon tehetségesek. Sajnos édesapám már nem foglalkozik vele, de nagynéném fest és nagy rajongója vagyok a műveinek.

2017-ben kezdtem el először rajzolni, majd festeni ennek ellenére. Hiányzott az életemből az igazi önkifejezés.

Milyen munkamódszerrel dolgozol? Milyen alkotói utat jártál be eddig?

Festésnél nálam az első lépés mindig az alapozás, majd a vázlat készítés. Több rétegben viszem el a festéket, így tudom fokozni a kép dinamikáját. Az árnyékolásnál száraz ecsettel dolgozom el a festéket. Végezetül pedig az apró simítások.

Rajznál az első lépés a vázlat készítés, portrénál ügyelek a méretarányos ábrázolásra.

A világos tónusoktól, a sötétebb tónusok felé haladok, egészen a feketéig, célom a fotó realisztikus rajz elérése.

Festeni abszolút magamtól tanultam, folyamatosan kísérletezek a technikákkal.

Több munkafolyamatot is te végzel el egy-egy projekt során, de mégis mi az, ami a legközelebb áll hozzád? Hogyan definiálnád magad?

Az egyik kedvenc részem, mikor az ablakokat/bútorokat, amiket a szemétre szántak, amik már senkinek se kellettek felújítom, festek rájuk egy képet és új életet lehelek beléjük.

Valamint a kidolgozás, amikor már megtörtént az alapozás és a vázlat készítés. Akkor már nagyjából össze áll a kép a szemem előtt is, nem csak a fejemben.

Tipikus művészléleknek tartom magam, nagyon el tudnak vinni az érzelmek és ez szerintem átjön a műveimen is.

Hogy határoznád meg a saját stílusod? Nehéz volt megtenni az első lépéseket?

A műveimre jellemző, hogy keverem az aprólékos kidolgozást az absztrakt stílussal. Például a képeimen a személyek, állatok aprólékosan kidolgozottak, de a háttér már az absztrakt stílushoz hasonlatos. Valamint nagyrészt inkább szépiában, fekete-fehérben, vagy csak nagyon minimális színekkel dolgozom.

Persze nehéz volt az elején, mert azonnal profin akartam rajzolni, festeni, pedig sok türelem és gyakorlás szükséges, de közben izgatott is voltam, és úgy éreztem végre kiteljesedhetek.

A technikai oldalról beszélhetünk? Milyen technikákat, eszközöket alkalmazol a projektjeid során? Jelenleg milyen felszereléssel dolgozol?

Persze! Én magamat fejlesztem, sok idő volt mire rájöttem, hogy mit, mivel, hogyan és mire használjak, és szívesen átadom ezt a tudást.

Egy rajz elkészítéséhez nálam elengedhetetlen a több méretű papírceruza( az árnyékoláshoz), szén, HB, 3B, 6B és 8B-s ceruza, ecset, radír, művész kesztyű (Hogy ne maszatoljak). Mindig HB-s ceruzával kezdek.

Festeni leginkább akril festékkel szoktam, ecsetből sok félét használok, vékony vonalakhoz kontúrozó, vágott végű, ágfestő, kerek ecsetet, nagyobb terület kitöltéséhez pedig több méretű lapos ecsetet.

Műtermi és asztali állványt is használok, az előbbit festéshez, az utóbbit inkább rajzoláshoz.

Festeni szoktam vászonra, illetve régi ablakra, bútorokra is, amiket fel is újítok.

Ad a képeimnek egy pluszt, és jó érzéssel tölt el, hogy új életet adok nekik.

Mindenki számára mást jelent az inspiráló szó. Te hogyan tudsz vele azonosulni?

Számomra lehet negatív és pozitív is. Volt időszak, amikor akkor tudtam igazán alkotni, amikor nagyon mélyen voltam lelkileg és kiadtam magamból minden haragot, bánatot, fájdalmat. Hát igen...amikor festek, az nekem egy varázslatos, földöntúli érzés, teljesen megszűnik a külvilág és a legmélyebb érzéseim törnek felszínre.

A művészetben nagyon fontos az inspiráció. Te miből inspirálódsz, mik azok a dolgok, amik megihletnek téged?

Lehet akár egy erdei séta, naplemente, egy vers, zene, szerelem vagy éppen szakítás, de hatással tudnak lenni rám a borús hangulatú dráma, thriller filmek is.

Hogyan választasz témát, honnan meríted az ötletet az alkotáshoz? Mi alapján választod meg azt a témakört, amivel aztán hosszabb távon foglalkozol?

Ez teljes mértékben magától jön. Egyszer csak kipattan az ötlet a fejemből és arra fókuszálok.

Az ösztönösség mennyire jellemző a munkáidra? Hogyan kezdesz hozzá egy alkotáshoz, le tudnád írni a folyamatot? Mire van szükséged az alkotáshoz?

Festésnél teljes mértékben ösztönös. Csak akkor állok neki, amikor úgy érzem készen állok rá és teljesen át tudok szellemülni. A magány nagyon fontos hozzá, de a háttérben mindig kell valami szóljon. Hangulat függő, hogy éppen zene, vagy egy film. Az első lépés, hogy letakarok mindent körülöttem, mert van úgy, hogy nyakig festékes tudok lenni. Utána kikészítem az ecseteket, kikeverem a festékeket és kezdem is.

Mivel kell leginkább ,, megküzdened" az alkotás során?

Boldoggá tesz az alkotás, de sokszor nehéz pontosan azt vászonra vinni, amit elképzeltem.

Ezért, pláne az elején, elment a kedvem, nem tartottam magam tehetségesnek. Aztán ráakadtam egy idézetre, ami ma is gyakran eszembe jut alkotás közben. Ha megszólal benned egy hang, hogy "Te nem tudsz festeni" - akkor csak fess tovább, és a hang el fog hallgatni. (Vincent Van Gogh.)

Melyik részét szereted a leginkább a munkáidnak? Mit szeretsz a legjobban alkotni?

Az egész folyamatot nagyon élvezem, de amikor a kész képet látom, és elégedett vagyok, az a legjobb érzés.

Az ablakra festett képeim a kedvenceim.

Munkáid stílus szempontjából feltűnően eltérnek az itthoni fő csapásirányoktól. Mihez tudnád leginkább hasonlítani a művészetedet? Tudatosan alakítod saját stílusodat?

Leginkább a "Naiv művészethez" hasonlíthatóak a munkáim, de jobban szeretem azt, hogy "Ösztönös művész". Nem tudatosan alakítom a stílusom, csak szabadjára engedem a fantáziámat.

Tudnál arra példát mondani, ahol véletlenszerű felismerések befolyásolták az alkotásaidat?

Előfordult, hogy egy képből egészen más lett, mint amilyennek indult. Ami most hirtelen eszembe jut, amikor az effekt festékekkel kísérleteztem, vagy amikor csak úgy érzelemből pacsmagoltam.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma érdekel? ( Jelenleg milyen témák foglalkoztatnak?)

Jelenleg kiállításra készülök, még több ablakra festett, dark victorian stílusú képpel. Ez a téma különösen közel áll hozzám.

Te hogyan szoktál szórakozni, mit jelent számodra ez a fogalom?

Nagyon szeretem a párommal, barátaimmal tölteni az időt. A szórakozóhelyeket nem igazán szeretem.

Például egy múzeumi túra, kiállítás, mozi, nagy beszélgetések nekem tökéletes programok.

Van-e olyan alkotás, esetleg elismerés, amire különösen büszke vagy?

A "Tükör nem hazug, de hazug a szem, mely a tükörbe tekint" című festményemre vagyok a leginkább büszke. 2018-ban festettem, első képeim egyike volt, ez volt az első festményem, amit úgy fejeztem be, hogy elégedett voltam az eredménnyel.

Milyen elvárásoknak kell megfelelnie azoknak, akik művészként szeretnének boldogulni a jövőben?

Sok energiát és időt kell rászánni, ez nagyon fontos. A mai világban a tehetség sajnos nem elég, fontos az is, hogy megmutassuk a világnak a műveinket. Így érdemes népszerűsíteni a közösségi oldalakon, erre is időt kell szánni és foglalkozni vele.

Az elmúlt két-három évben mi volt számodra a legdrasztikusabb, a téged leginkább igénybe vevő váltás az életedben?

Másfél évvel ezelőtt átestem egy nagyon fájdalmas szakításon, ez egy nagy törés volt akkor az életemben. Hatással volt a munkámra is természetesen. Nagyon erős, érzelemdús festmények születtek akkor.

Pont egy éve viszont folytattuk a kapcsolatot, és a nagy boldogságban, alkotói válságba kerültem.

Ez megijesztett, attól tartottam, hogy csak akkor tudok alkotni, ha szenvedek.

Szerencsére ez mára megváltozott, sok sok ötletem van és dolgozom rajtuk. :)