Csató Edina

"A művészet tulajdonképpen egyfajta öngyógyítás a boldogtalanság enyhítésére. Nem való mindenkinek, és ezzel nincs semmi baj. Ha valakinek megfelel az, ami van, csak ül, és nem alkot semmit. A művész viszont elégedetlen, így mindig csinál valamit: megszólal, fest, vagy csak keresztbe teszi a lábát, és felkiált: ez a művészet!" - Wahorn András

Röviden be tudnál mutatkozni? /Pár szóban tudnál mesélni magadról?

Üdvözletem! Csató Edina volnék, aka hajdani "yatsukochan" majd - mostanában - már inkább "Zasia" fantázia néven futó hobbi rajzoló/festő. 26 évemet betöltöttem , hivatalosan rendszergazda (is) a szakmám, de idén (ismételten) Képi ábrázolás- levelezői szakos hallgató lettem. Szeretem az anime/ manga szubkultúrát, és fanatikus Star Wars rajongó vagyok.

Hogyan csöppentél bele a művészek világába? Mikor döntötted el, hogy művészi pályára lépsz?

Igazság - illetve édesanyám szerint - , már a kiságyban is firkálgattam a falra, szóval mondhatni gyerekkorom óta szeretek rajzolni. Általános iskolában jártam 7 évet az akkori Kisújszállási, Alapfokú Művészetoktatási Intézménybe, ahol volt lehetőségem a festészet/ grafika alapjait megtanulni. Akkor még csak hobbi volt, a saját szórakoztatásomra, később ebből szerettem volna a legtöbbet kihozni így mélyebben belevetettem magam a művészetekbe.

Van a családodban művész?

Egyedül édesanyám volt aki fiatal korában festegetett, de ő is csak hobbi szinten, mostanra pedig már egyáltalán nem.

Milyen munkamódszerrel dolgozol? Milyen alkotói utat jártál be mostanáig?

A módszerem mostanra már inkább az lett, hogy, ha valami kipattan a fejemből, vagy "jön egy érzés" azt lapra vessem, bármilyen általam használt technikával.

Több munkafolyamatot is te végzel el egy-egy projekt során, de mégis, mi az, ami a legközelebb áll hozzád? Hogyan definiálnád magad?

A tervezés és a kivitelezés is nagyon közel áll hozzám. Legyen az egy megrendelés, vagy csak egy "ingyen rajz". Szeretek falakra festeni, logókat tervezni/ elkészíteni, vagy egyéb grafikai munkákat elvégezni. Megrendelések alapján nagyon szerettem dolgozni, hiszen én meg tudom nagyjából valósítani magamnak amit kigondolok, de sok megrendelőmnek nincs rá lehetősége; így mikor akár egy-egy névjegykártya terv elkészült s a vásárló örült neki az engem is boldogsággal töltött el, hiszen azt kapta amit szeretett volna.

Hogy határoznád meg a saját stílusod? Nehéz volt megtenni az első lépéseket?

A technikai oldalról beszélhetünk? Milyen technikákat, eszközöket alkalmazol a projektjeid során? Jelenleg milyen felszereléssel dolgozol?

Tradicionálisan kedvenc technikám az aquarell, bár szoktam még akrilt is használni, valamint vegyes technikákat (tus vázlatra való festés, vagy lakkfilccel rajzolt részletek), illetve emellett digitálisan is alkotok. Digitális pályafutásom elejét egy 2009-ben az Aldiból vásárolt egérpad szerű rajztáblával kezdtem, majd egy wacom intous s-el folytattam, idén pedig sikerült beszereznem egy Ipad Air 4-et apple pencillel, ezt még jelenleg is tanulom, hogyan tudom kihasználni az általa nyújtott lehetőségeket.

Hogyan választasz témát, honnan meríted az ötletet az alkotásaidhoz? Mi alapján választod meg azt a témakört, amivel aztán hosszabb távon foglalkozol?

Amit kimondottan nem szerettem az egyetemen, az az, hogy konkrétan megmondták mit kell rajzolni nem csak a témát (bár elengedhetetlen módja a tanulásnak, most már belátom). Szeretek a saját kis világomról alkotni, saját karaktereket . A téma adott így, az ihlet pedig mindig véletlenszerűen jön. Egy érzéstől, zenétől, vagy szituációkból. Ha megrendelésre dolgozom, nyilván ott is adott mit kell elkészítenem, de sokkal szabadabb teret kapok a tervezésben, s a végére egy egyedi dolgot alkotok.

Az ösztönösség mennyire jellemző a munkáidra? Hogyan kezdesz hozzá egy-egy alkotáshoz, le tudnád írni a folyamatot? Mire van szükséged az alkotáshoz?

Kimondottan jellemző az ösztönösség! Rengeteg vázlatom/ félbe hagyott munkám van emiatt sajnos. Általában minden munka előtt zenét kapcsolok, ami az adott érzelmi állapotomhoz passzol. Majd készítek egy vázlatot , egy lineartot, és elkezdem megfesteni/ kiszínezni. Nagyon ritkán fejezek be egy alkotást rövid időn belül, kivéve ha határidős, akkor igyekszem időben befejezni . Mindig úgy voltam vele, hogy egyetlen egy dolog kell a technikai részét leszámítva egy alkotáshoz: egy ötlet amit meg szeretnénk valósítani. Így nem esett nehezemre akár vonaton, vagy órai szünetek közt (vagy akár órán.....) alkotni.

Melyik részét szereted leginkább a munkáidnak? Mit szeretsz a legjobban alkotni?

Mihez tudnád leginkább hasonlítani a művészetedet? Tudatosan alakítod saját stílusodat?

Stílusom alakulásában mindenképp nagy szerepet kapnak az érzelmi behatások. A vonalvezetésem szinte minden rajzomnál különböző, látszik, hogy eddig hobbi szinten űztem csak a rajzolást, nem találtam még meg kimondottan a saját stílusom. Önmagammal szemben mindig hatalmas elvárásaim voltak a rajzolás terén, és minden rajzom elkészültekor vizsgálom, hogy mit kellene legközelebb javítanom. A kompozícióm borzalmas, végtagokat ritkán rajzolok, ezen mindenképp változtatni szeretnék a jövőben.

Most éppen min dolgozol? Milyen téma érdekel? (Jelenleg milyen témák foglalkoztatnak?)

Most az idei Fantasy Art pályázatra készítem a munkámat, melyet az Árnyak Szövetsége Egyesület és a Verseghy Ferenc Könyvtár Ifjúsági részlege hirdetett meg, az idei cím pedig : "Káprázat és Illúzió. A pályázat beadási határidejét meghosszabbították, így van lehetőségem sok dolgot átalakítani a festményemen. Tavaly hallottam elsőnek erről a pályázatról, akkor az "Ébredő sötétség" címet viselte. Imádok fantasy témában alkotni, így nem volt kérdéses, mikor Sasvári István megkeresett, hogy nem-e alkotnék valamit, egyből ceruzát ragadtam.

Te hogyan szoktál szórakozni, mit jelent számodra ez a fogalom?

Számomra a hobbim is szórakozás, hiszen azt csinálom amit szeretek. Persze a rajzolás mellett másnak is élek, nagy szenvedélyem a videójátékok, valamint az olvasás (bár főként Star Wars könyvek vannak a polcomon....)

A művészeti ideád a vásznon vagy az alkotási folyamat előtt jön létre?

Egy alkotás elkezdése előtt van, hogy napokat akár egy teljes hetet azon gondolkodom, mit is fogok alkotni, hogyan is fogom kivitelezni. Ez után kezdem neki a munkának, de már tudatában annak, hogy mit is szeretnék lapra vetni. Ennek tudatában inkább azt mondanám tehát, hogy az alkotási folyamat előtt.

A képek megalkotásánál mennyire játszik szerepet, hogy maguknak az alapanyagoknak már van valamilyen történetük?

Nyilván fontos, hogy milyen eszközökkel dolgozom, de azért én ennyire mélyen nem vetettem bele magam. Persze az alapvető információkat megtanuljuk órai/ vagy csak kíváncsiságból adódó kutatás útján, hogy a különböző festékek / technikák honnan erednek, hogyan készültek, de nekem ennyiben ez ki is merül.

Az elmúlt két-három évben mi volt számodra a legdrasztikusabb, a téged leginkább igénybe vevő váltás az életedben?

Hogyan emlékszel vissza a kezdeti szárnypróbálgatásokra? Vissza szoktad nézni a még lelkes "amatőrként" készített munkáidat?

Nagy ritkán nosztalgiázásként visszanézegetem őket, felismerem az akkori hibáimat és rájövök mennyit is fejlődtem. Ezt olyankor szoktam mikor valami nagyon nem úgy sikerül 1-1 rajznál, mint ahogy szeretném, s ezzel "nyugtatom magam", hogy akkor is hibáztam nem keveset, mégis sikerült tanulnom belőlük.

Hol van az a pont, amikor rájössz, hogy a hiba nem hiba? Egyáltalán van-e ilyen pont? Vagy időben el kell távolodni tőle és utólag döbbensz rá, hogy az a hiba nem hiba volt?

Nagyon nagy az önkritikám, minden munkámban találok hibát ami nem tetszik (ráadásul utólag) . De soha sem úgy gondolok rájuk, hogy még a rajzot is kidobnám miattuk, hiszen ezek a hibák világítanak rá arra, hogy miben kell fejlődnöm, minek érdemes utánanéznem, hogy legközelebb máshogy csináljam.

Miben látsz hasonlóságot vagy éppen különbséget a különféle országok művészeit vagy az általuk kiváltott reakciókat illetően?

A legnagyobb különbséget a közösségben mondanám mindenképpen. Nagyon sok külföldi artistot követek, és eszméletlen látni, hogy mennyivel kevesebb rosszindulattal kell megküzdeniük, mint itt Magyarországon. Mindig vannak kivételek, de muszáj vagyok ezt mondani ha ezt látom. A mi közösségünk sokkal toxicusabb bármelyik szubkultúrában/ csoportban.

Hogy látod az artisztika lehetőségeit a virtuális térben? Létrehozhatunk-e olyan tereket, ahol egy virtuális identitás képes a saját művészi tartalmát közvetíteni?

Belegondolva, hogy vannak kiállítások melyeken digitális kijelzőkön vannak digitális alkotások bemutatva, szerintem hamar VR-os festészeti kiállításokat is láthatunk :'D

Mit gondolsz, mi ma a művészet szerepe?

Mint mindig az önkifejezés. Legalább is számomra ezt a szerepet tölti be. Kinek mi.

Hogyan hatnak rád a többiek munkái, fel tudsz ilyet fedezni a képeiden? Van valaki aki nagy hatással volt rád, vagy a műveidre?

Azt leszámítva, hogy mindenki munkáján ámulok, mindenképp oktató jellegűek számomra, sokat tanulok belőlük. Mivel hatalmas anime/manga fan vagyok, így Toriyama Akira-t mondanám annak a személynek aki nagy hatással volt a munkáimra eleinte, hiszen a Dragon Ball volt az az első anime amit láttam. Mikor elkezdtem magamtól alkotni, eleinte Dragon Ball fanartokat készítettem, és az első OC-met is ebben a stílusban alkottam meg.

Mondhatni, ennek köszönhető, hogy elkezdtem a rajzos pályafutásomat.

Szerinted a művészet jobb eszköz a kapcsolatteremtéshez? Hogy látod a művészethez való viszonyulását az embereknek?

Véleményem szerint, a különböző művészeti alkotásokkal, legyen az festészet, költészet, szobrászat, stb. - sokkal közvetlenebb kapcsolatot lehet kiépíteni az alkotó és a célközönség között. Manapság egyre nagyobb teret kap a művészet, hiszen sokkal több lehetőség van az alkotásaink megosztására, így több embert elérünk velük.

Milyen tartalmakat fogyasztasz legszívesebben szabadidődben?

Legtöbbször animét nézek és videójátékkal játszom (mostanában Skyrim és az Old republic) , vagy pedig könyvet olvasok (főleg Star Wars-os könyveket).

Van valamilyen speciális módszered a felkészüléshez?

Nem igazán. Ha kell előtte referenciákat gyűjtök (főként a kéz rajzolásához), vagy főzök egy jó kávét/ teát, és ennyiből ki is merül a konkrét felkészülésem. Persze, az ötlet napokig a fejemben formálódik. De a fizikai felkészülés ennyi.

Van-e olyan személyes mottód, ami jól jellemez és szívesen osztasz meg másokkal?

Önmagunkat adni a legnagyobb bátorság. Akinek meg nem tetszik.. sétáljon csak tovább.

Most épp van kedvenc kortárs képzőművészed, akit figyelsz?

Kedvencem nem igazán van, illetve, elég sok artistot követek, akiknek a munkáik tetszenek, nehéz lenne választani.

Ha visszamehetnél az időben, melyik művésztársasághoz csatlakoznál?

Talán ha visszamehetnék, olyan 1469 környékére, és ráadásul férfi lettem volna (nőként ez nem jönne össze), akkor Verrocchio műhelyébe szegődnék el gyakornoknak, Firenzébe, ha szerencsém is lett volna lehet együtt tanulhattam volna da Vincivel, SŐT lehet összehaverkodtam volna vele :'D :'D

Hogyan bővült, szélesedett a palettád?

Nagyon sokat bővült a látóterem, sokkal jobban merek számomra új technikákat alkalmazni, valamint merek referenciák után kutatni, és elkezdtem végre tanulmányozni az anatómiát is a rajzaimhoz.

Mit tekintesz műalkotásnak?

Minden olyan alkotás amivel a saját kis világunkat ismertessük meg a közönséggel, minden olyan mű melybe rakunk egy "kis darabot" magunkból, amivel kifejezzünk önmagunkat, s az érzéseinket.

Ma is úgy látod, jól döntöttél, hogy ezt az utat választottad?

Teljes mértékben. Ha nem ezen az úton sétáltam volna idáig, lehet nem arra mennék, ahova most tartok, pedig meg vagyok elégedve a célállomásommal.

Ha nem művész lennél, akkor mivel foglalkoznál szívesen?

A programozást mindig is szerettem (főleg a webfejlesztést), egy időben szerettem is volna arra a pályára orientálódni, de sajna a matematikával nem vagyunk jó barátok, így inkább a hobbimnak szeretnék élni.

Hogy képzeled el az életedet 10 év múlva?

Remélhetőleg itt Szegeden a párommal akivel 16 éves korom óta együtt vagyunk, a három cicánkkal, s az akkorra már ki is adott (most még el sem kezdett) képregényemmel.

S talán egy maréknyi emberrel akik szeretik a munkáimat. ♥